Kerékpár építésekor, ha nem gyári kerékszettet vásárolunk, akkor előbb vagy utóbb előkerül a küllőméretezés témája. A felkészültebb kerékpáros boltokban tudnak segíteni a probléma megoldásában, de az sem árt, ha mi is utána tudunk nézni a dolgoknak, és előre kiszámoljuk a küllő méretét.

 

A méret, mint látni fogják igen sokmindentől függ. A felhasznált alkatrészek (abroncs, agy) méretei nagyon fontosak a végleges eredményhez. Mindegyiket a lehető legprecízebben próbáljuk meg lemérni, mert itt ott pár miliméter is sokat fog számítani a végeredménynél. Figyeljünk, mert kellemetlen dolog, ha a megvásárolt 72 db küllő nem illeszkedik a kerekünkbe... Mielőtt belefognánk a méretek lemérésének bemutatásába ejtsünk szót egy másik fontos összetevőről, mégpedig a fűzés kereszteinek számáról. Mit jelent ez pontosan? Azt, hogy egy küllő míg elér az agytól a felniig, addig az adott oldalon hányszor fut keresztbe az ellentétes irányba induló küllőkön.

 

 

Mit jelent az, hogy hány keresztre van fűzve egy kerék?

 

Napjainkban az általános fűzési technológia a 3 keresztes. Itt a legjobb a súly-merevség arány, és minden felhasználásra alkalmas. A BMX-ek világában elterjedt még a 48 küllős 4 keresztes fűzés, mely brutális merevséggel áldja meg a kereket, de természetesen magasabb súly mellett. Az orzágúti kerékpároknál elterjedté vált a radiális fűzés, melyeknél nem találunk kereszteket, itt a küllők egytől egyig sugárirányban futnak, innen is az elnevezés. Itt a legkisebb a kerék súlya, mivel rövidek a küllők. Mervesége elegendő az aszfalt út egyenetlenségeit leküzdeni, és a kis hatásfokú patkófékek csak igen kis mértékben csavarják a felnit. Alkalmazását mellőzzük, ha V-fék illetve tárcsafék található a kerékpáron, mert a fellépő csavaró erők károsítják az agytestet és a felnit. Létezik, de keveset alkalmazott technológia az 1 illetve 2 keresztes fűzési technika. Elvétve találkozhatunk vele épített kerékpárokon, és pár gyártó alkalmazza gyári kerékszettjeiben.

 

 

Küllőfajták

 

Pár szót szeretnénk említeni a küllőkről is. A küllők számtalan formában és anyagból készülhetnek. Alapvetően három formában találkozhatunk velük. A legegyszerűbbek a sima acélből készült 2mm átmérőjűek. Hátrányuk, hogy nehezek és idővel erősen korrodálódhatnak. Ezért kerültek előtérbe a rozsdamentes megoldások. Itt is két féle van. Léteznek galvanizált küllők, melyeknél az amúgy nem rozsdamentes anyagot bevonják egy vékony rozsdaálló réteggel. Sokkal jobb ez a megoldás, de nem tökéletes. Itt a rozsdától már nem kell aggódnunk addig, amíg ez a réteg nem sérül. A legjobb küllők és jellemzően a prémium kategóriájú bringákra is ezeket szerelik, a rozsdamentes küllők. Ezeknél nem kell félni a rozsdától, és szakító szilárdságuk sokkal nagyobb, mint a hagyományos acél küllőké. Ha lehet akkor ennél a pontnál költsünk egy kicsivel több pénzt a kerékre, egészen biztosan meg fog térülni.

 

 

A küllő méretezése

 

Végezzük el a szükséges méretezést. A kapot eredményeket írjuk be a mellékelt táblázatba. Küllőméretező táblázat!

 

  • Kezdjük el azzal, hogy megszámoljuk a lyukak számát. Ezt nem kell nagyon magyarázni.

 

  • Utána mérjük le az abroncs belső átmérőjét. Válasszunk ki két szemközt lévő pontot és mérjük le a távolságot a kettő között. Írjuk be a megfelelő mezőbe.

 

  • Ezután jön az abroncs falvastagsága. Ezt tolómérővel tudjuk lemérni. Ha nem tudjuk sehogyan sem megoldani, akkor megközelítőleg 2-3mm, extrém esetben 4. Ezt írjuk be a táblázatba.

 

  • Írjuk be a keresztek számát. Ezt már tárgyaltuk, hogy melyik-melyik miért jó, illetve mik a hátrányok. Azt ajánljuk, hogy 3 kereszttel számoljunk.

 

  • Elérkeztünk az agytest méreteinek levételéhez. Az elős lépés az agy szélessége. Egy tolómérővel mérjük le a kónusz kotnraanyák szélei közötti távolságot. Másszóval azt, ahova a váz fekszik fel az agyon. Ugyancsak rójuk be ezt is a számlító táblázatba.

 

  • Most forgassuk úgy az agyat, ahogyan az majdan a kerékpárban fog dolgozni. Mérjük le a jobb oldali és a bal oldali peremszélességet. Ezt a palást külső oldalától a már említett kónusz kontraanya külső széléig.

 

  • Ha ezzel is megvagyunk, akkor már csak a lyukkörámérőket kell lemérni. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy az egymással szemben lévő lyukak távolságát az agy adott oldalán megmérjük.

 

  • Ha mindezeket megtettük, akkor a táblázat alján megkapjuk, hogy melyik oldalra milyen hosszúságú küllőt rakjunk.

 

 

Egy kerék építése nem áll meg a megfelelő alkatrészek kiválastásánál. Van két olyan fázisa, mely komoly szakmai felkészültséget kíván. Ez a kerék befűzése és centírozása. A fűzést jó közelítéssel meg tudjuk csinálni otthon is. Az interneten létezik több leírás is ebben a témában. A centírozáshoz viszont mindenek előtt kell rengeteg tapasztalat, és ha jó munkát szeretnénk végezni, akkor egy centírozó állvány is kell, mely nem található meg minden garázsban.

 

Azt ajánljuk, hogy a centírozást bízza mindig szakemberre.