Össztelósra gyerekülés???
Nem mindennapos, de létező probléma, hogy hogyan szereljünk egy össztelós mountainbike-ra gyerekülést.
Sajnos kevesen engedhetjük meg, hogy minden felhasználásra külön kerékpárunk legyen, így a gyerek érkezésekor vagy bringát cserélünk, ami valljuk be nem túl jó megoldás, hiszen hobbinktól nem elfordulni akarunk, hanem megosztani annak csodáit gyermekünkkel. Vagy lemondunk arról, hogy vigyük, ami szintén nem egy jó opció…
Story time…
A gyerek érkezése és a bringacsere véletlenül pont ugyanarra az időpontra esett, így a régi össztelós eladása után mindenképpen egy merevfarú montin gondolkodtam. De a sors fintora, hogy pont akkor lett óriási kedvezmény a Kellys össztelós elektromos MTB-okra, amikor már majdnem megrendeltük a jó kis merev Tygon R90-et. Nem tudtam ellenállni, jöhetett a Theos R50 (teszt itt).
Úgyis maximum majd cipeli a gyerkőcöt a feleségem. Neki már úgyis elektromos bringája van, úgyhogy a férfiúi hiúságomat sem fogja bántani, hogy ő hordozza majd az édes terhet a hát mögött.
Mert evidenciának vettem, hogy fullyra bizony nem lehet rakni gyerekülést. Mindezt a 16 évnyi kerékpár kereskedelemben eltöltött időm mondatta velem. Számtalan alkalommal mondtam, mondtuk már vásárlóinknak, hogy nem fog menni.
Számos alkalommal próbáltuk rá az összes adapterünket az adott össztelős bringára, de nem és nem… Még akkor sem, amikor már majdnem.
Mi az alternatíva?
A létező szállítási megoldások pedig túl nagy kompromisszumokkal járnak. Ezek az előre szerelhető és az úgynevezett shotgun gyerekülések vagy esetleg az utánfutók.
Az előre szerelhető típusokból a Bobike rendelkezik jó megoldással, amit az A-Head-es kormányszárra fel lehet szerelni. Viszont a rövid sportos vázgeometriának és ne tagadjuk le, a nagy hasamnak köszönhetően elég szűkös a hely. Sebaj, amíg lehetett használtuk, a Bobike Exclusive Mini Plus-al jó pár túrát megcsináltunk.
Kényelmes, biztonságos és maximálisan prémium minden porcikája. Csak ajánlani tudom. Kiegészítve a szélvédővel még a bogarak ellen sem kell védekezni.
Arról nem is beszélve, hogy folyamatos kontaktban tudjátok felfedezni a világot. A csöppség használhatja a csengődet, sőt még néha a váltót is elkattinthatja ide vagy oda. Szóval remek móka.
Csak hát kinőtte hamar. No nem azért, mert ezek nem lennének évekig használhatók, hanem nemes egyszerűséggel a 13 kg-ja inkább egy 2-3 éves gyereknek felel meg és nem egy 1 évesnek.

A shotgun egy nagyon jópofa megoldás, rengeteg külföldi videóban találkozni vele és már hazánkban is egyre terjed.
Viszont ezt 3 éves korig nem nagyon ajánlják, hiszen a gyerek nincsen bekötve egy ülésbe, hanem simán csak egy nyergen ül egy lábtartóval és egy kapaszkodóval.
Tehát biztosan kell tudni tartania magát, és persze egyértelműen kell tudnia jelezni, ha már fáradt és aludna eggyet… Ez még 1-2 évig biztos nem fog működni.
Meg igazából nem is feltétlen hosszú túrákra van ez kitalálva, hanem inkább rövidebb hegyi csapatásokra.
Nem is elvárható egy gyerektől, hogy azon a kis nyergen töltsön 50-100 kilométert vagy 5-6 órát folyamatosan kapaszkodva.
Az utánfutó bár jó öltetnek tűnhet és szerencsére van már megoldás az átütőtengelyekre való felerősítésre, de van tapasztalatom kutyás utánfutóval bőségesen. Ebbe szintén nem raknám be a csöppséget 2-3 éves koráig. Maximum, ha egy idősebb tesó ülne mellette, aki szemmel tudja tartani.
Illetve rövidebb városi etapokra szintén nem a legpraktikusabb megoldás.
Ennek ellenére nem mondtam le a buliról, ha törik, ha szakad én fogom cipelni a kölyköt, ha fene fenét eszik is.

No, de akkor mi legyen? Nem tudom, hogy létezik-e olyan (jó minőségű) gyerekülés gyártó, akinek az adapterét és pálcáját nem láttam képen és vizsgáltam meg. De kivétel nélkül (illetve egy kivétellel) a szerkezetük, működési elvük nagyjából megegyezik:
Előre felé néz egy nagyobb elem, amibe belecsúszik a pálca és ebben van a kioldó mechanika és ha van, akkor a zár is. Hátrafelé pedig egy egybefüggő pajzs szerű ellendarab van, ami csavarokkal rögzül az első részhez.
Itt jön a rákfenéje ennek a technikának, mert az összteleszkópos MTB-ok nem igazán rendelkeznek 10-12 cm-es egybefüggő nyeregvázcsővel. Hiszen ott van a forgáspont, lengőkar vagy más, ami tuti útban van. Sok esetben amúgy is nagyon ejtett a felső cső. Az teljesen egyételmű volt, hogy a nagyobb elem nem fog tudni előre nézni, mert annak sehogy nem lesz hely.
A küldetés olyan adapter megtalálása volt, ami:
1. Fordítva is felhelyezhető, mert pálca rögzülése ezt lehetővé teszi.
2. Az ellendarab nem lehet egybefüggő, mert nem lesz hely neki.
Az 1-es pont relatív könnyű feladat volt, az összes végig próbált adapter tudja. A pálca belső része rovátkolt, így teljesen mindegy, hogy az adapter előre vagy hátrafelé néz, ugyanolyan biztosan tart.
A 2-es pont már érdekesebb, mert minden ellendarab egybefüggő. Elfűrészelni? Nem vagyok a kókányolás és a „Jó lesz az úgy!” felfogás híve. Meg amúgy is, a gyerek biztonságát nem bízom a megérzésemre.
Megtalálva?
Az internetes kutatás is teljesen eredménytelennek bizonyult. Mintha még soha senki nem csinált volna ilyet vagy legalábbis nem osztotta meg a világgal a sikerét a nagy és okos interneten. Nem utolsó sorban ezért is készül ez a blog bejegyzés, hátha valaki ráakad és segítségül szolgál neki.
Kétszer adtam fel a kutatást, de tettem még egy próbát és akkor jött szembe velem valami egy olasz bringás fórumon. A Bellelli B-Fix adaptere. Első ránézésre tudtam, hogy ez kell nekem.
Az ellendarab kiváltható két acél pálcával, ami két féle formával érkezik a csomagban. Ezeket kedvedre, illetve a lehetőségekhez igazodva párosíthatod, tehát a két nagyobb hajlításút vagy két egyenest egyszerre, vagy ezeket kombinálva, ahogy a váz kiadja. Így szinte minden vázformára, vázszögre, csőátmérőre feltehető.
A gyerekülés maga pedig abszolút elfogadható. Végül is egy specialista termékéről van szó. Ugyan nem annyira prémium érzésre és kinézetre, mint egy Hamax vagy Bobike, de hát az árcédula se olyan magas. Legalább a színe menő…
Magyar forgalmazója is van. Méghozzá az egyik legrégebbi partnerünk a Csepel. Kis egyeztetés után lerendeltem, megérkezett, felszereltem, boldogság van.
Így utólag milyen bagatellnek és egyszerűnek tűnik, hiszen itt volt mondhatni karnyújtásnyira a megoldás. De hidd el, a bringa mellett állva nagy volt az elkeseredettség. Így 16 év után a szakmában is van még mit látni és tanulni.
Bellelli Tiger Relax
A blogbejegyzés megírása közben már sikerült is hosszabb távon teszteli a gyerekülést. Bár alapvetően ez az írás most nem erről szólna, de azért mindenképpen érdemes szót ejteni a Bellelli Tiger Relax gyerekülésről is.
Összességében nagyon rendben van. A külső dizájn kinek tetszik, kinek nem. Nekem mondjuk nem, de jelen esetben tényleg ez volt az utolsó szempont.
Viszont a funkcionális design egészen kiemelkedő. A háttámla magassága széles tartományban állítható, egy kézzel, könnyedén. A bukósisaknak is akad hely, nem kopog folyamatosan a háttámlán.
Az egy kezes kezelhetőség igaz az összes állító rendszerre és a csatra is. Aki próbált már meg egy izgő-mozgó 18-20 kg-os gyerekkel az ülésben két kézzel matatni bármit is, az tudja, hogy ez milyen fontos.
A Tiger Relax a nevéből következtethetően dönthető. Ennél a modellnél a komplett gyerekülés szöge változik, nem csak a támláé. Így végig ugyanabban a kényelmes pozícióban marad gyermeked. A dőlésszög játszi könnyedséggel állítható egy tekerő segítségével teljesen fokozatmentesen. Érdemes a két végállás között is próbálkozni a szöggel, hogy a babóca a számára kényelmes pozícióban utazhasson, hiszen nem biztos, hogy a szögegyenes háttámla a jó.
Megfelelően beállított fejtámlával, még alvás közben is teljesen kényelmesnek tűnik. Nem tudom máshogy írni, szépen szétfolyik a gyerek az ülésben.

Íme a végeredmény:



